Tadeusz Slobodzianek
Ilja Próféta
Hihetetlen történet XIV jelenetben
Felújítás
,
Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát,
mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. ,
(Malakiás III, 23.) ,

Szereposztás
Ilja próféta, később Jézus Krisztus:Pálffy Tibor
Olga bűnös, később szent asszony:Szalma Hajnalka
Zofia szent, később bűnös asszony:Kicsid Gizella
Vera szent, később bűnös asszony:Gajzágó Zsuzsa
Nagyezsda, szent, később bűnös asszony:P. Magyarosi Imola
Rothschild, białystoki kereskedő:Erdei Gábor
Első, mindenütt az első:Szakács László
Második, később római katona:Nagy Alfréd
Harmadik, később Júdás:Diószegi Attila
Negyedik, később Pilátus:Márton Lóránt
Ötödik, később Heródes:Fazakas Misi
Asszony, később Pilátus felesége:D. Albu Annamária
Fehérnép, később Szent Veronika:Pál Ferenczi Gyöngyi
Vak, a Fehérnép apja:Nemes Levente
Piás:Mátray László
Ikonosztáz:Nagy Lázár József


Rendező: Bocsárdi László
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Bartha József
Szcenikus: Deák Barna
Zeneszerző: Könczei Árpád
Fordító: Pászt Patrícia
Világítás: Horváth Csaba., Vargha Zsolt
Hang: Molnár Csaba.
ügyelő: V. Bartha Edit
Súgó: Gazda Szende

Bemutató:2010.03.09.





A Bocsárdi László által rendezett Ilja próféta eredeti bemutatója 2001 decemberében volt, az azt követő időszakban pedig A csoda mellett ez a produkció is jelentős sikereket ért el a nagyközönség és a szakmabeliek körében egyaránt. Az előadás 2002-ben elnyerte az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztivál Nagydíját, a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiváljának Nagydíját, Budapest Főváros Önkormányzatának Különdíját, mint a Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek rendezvénysorozat legkiemelkedőbb előadása. Ezenkívül 2002-ben részt vett a Szebeni Nemzetközi Színházi Fesztiválon, a Pécsi Országos Színházi Találkozón, és 2003-ban Kolozsváron is bemutatták egy sikeres turné keretében.

Tadeusz Słobodzianek 1992-ben született darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott grasszáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik. Mivel akkoriban a környéken már számos „Szűzanya” és „Keresztelő Szent János” működik, a történtek után Éliást is szentként – Ilja prófétaként – kezdik tisztelni. Lassanként elterjed, hogy Ilja maga a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus, ezért a falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához. Szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, s ezáltal együtt üdvözülhessenek a Megváltóval.

A fordító, Pászt Patrícia írja: „A történet nem keresztény traktátum, jóval inkább a napjainkra is oly jellemző egyetemes elhülyülés és primitivitás tablója, az emberi sötétség és korlátoltság karikatúrája; az emberség és józan ész manifesztuma az általánosan terjedő szűkagyúság, ostobaság és manipuláció felett.

A hat új színész közreműködésével felújított előadás bemutatója 2010 március 9-én volt a színház Kamaratermében. Bár a felújításnak anyagi okai is voltak, az alkotók elsősorban azért tűzték újra műsorra az előadást, mert az elmúlt kilenc év alatt felnőtt egy újabb generáció, amelynek nem volt alkalma látni ezt a produkciót. Az aktualitásából máig mit sem vesztett Ilja próféta csak a diákok számára bérletes előadás.


 

Kapcsolódó hírek, írások
Újabb felújított előadás: Ilja próféta