Bródy Sándor
A tanítónő
Színjáték
Szereposztás
| Tanítónő: | Csíki Hajnalka |
| Öreg Nnagy István: | Kilyén László |
| Ifj. Nagy István: | Sebestyén Aba |
| Nagyasszony: | Balázs Éva |
| Tanító: | Bányai Kelemen Barna |
| Kántor: | Szélyes Ferenc |
| Kántorkisasszony: | Berekméri Katus |
| Főúr: | Tatai Sándor, Kárp György |
| Káplán: | Henn János |
| Szolgabíró: | Ördög Miklós Levente |
| Törvénybíró: | Kovács Botond |
| Bérlő: | Korpos András |
| Gyógyszerész: | Meszesi Oszkár |
| Postás: | Fülöp Bea |
| Hray Ida: | Tompa Klára |
| Zenész: | Bartha László Zsolt |
| Primadonna: | Somody Hajnal |
... MOLDOVAN BIANKA, SZÁVULY KLAUDIA, FAZAKAS NIMRÓD, FAZAKAS ERVIN, SAMU KATICA, KACSÓ SZILÁRD, MÁTYUS ATTILA, VARGA NOÉMI RENÁTA, SAMU CSABA, MIKLÓS JÁNOS, BALLA LEHEL, BÁLINT JÓZSEF, DÓSA SZILÁRD, MAJOR SÁNDOR, TODUCZ ENDRE, KIBÉDI ALIZ IZABELLA, SAMU BABA, GÁBOR TERCSI, SAMU MÁTÉ
| Rendező: | László Csaba |
| Díszlettervező: | Soó Ágnes |
| Jelmeztervező: | Soó Ágnes |
| Dramaturg: | Ungvári-Zrínyi Ildikó |
| Zeneszerző: | Zénó Apostolache |
| Bemutató: | 2009.09.25. Nyári előbemutató: Mikháza (Maros megye, Románia), Csűrszínház, 2009. július 10. |
Érdekel-e bennünket manapság egy falura került tanítónő élete? Tanítók, tanárok sorsa – mindig is a megtapasztalás maga: aki a tudással köt szerződést, mindig vállalja, hogy külső szemmel néz a világ megszokott működésére. Akárcsak Faust azon a nevezetes éjszakán. De a messzire sodródott tanító, tanár sokszor egész életében idegenként létezik abban a világban, amelybe belekerült.
Bródy Sándor a 19. századi magyar dráma megújítója. A tanítónő c. drámája nóvumként hozza a dráma terébe a társadalmi problémák sokaságát, az egyes embernek – Tóth Flóra tanítónőnek – a hatalom régi és új intézményeivel való megütközését, az újító-jobbító gondolat és szándék kivitelezhetetlenségét, az egyéni akarat esélytelenségét. A dráma, miközben súlyos, egyre inkább tragikumba hajló hangnemben veti fel a fenti (többnyire ma is aktuális) kérdéseket, néhol kesernyés, néhol felszabadító humorral közelít meg helyzeteket, teremt bennük jól körvonalazott, komikus vagy groteszk alakokat, kifigurázva a mindenkori maradi gondolkodást, szellemi lomposságot, agresszív butaságot vagy kisszerű hatalomvágyat.
Humoros jelenetek, frappáns fordulatok követik egymást a játékban. Különös helyzetek, poénok, szórakoztató figurák – ám lassan ajkakra fagy a mosoly, ahogy a középszerűség egyre csak termeli a látást elhomályosító gépies reakciókat, a durva tréfákat, a fület bódító közhelyeket és a giccset. A valóság vállalása helyett valóságpótló ábrándok, soha ki nem vitelezhető, a megunásig hajtogatott tervek, jószándékba burkolt ravaszkodás. Tóth Flóra tanítónő egyedül marad a falu ellenében. Van-e, aki vele együttmehetne, aki meglátja mindazt, amit ő lát? Van-e olyan ember, aki egy nagyszerű és boldog felismerés folytán el tud szakadni az anyagi biztonságtól, a látszólag gazdag élettől, a rózsaszínű megszokástól?
Bródy drámájának sokszínű világában korunk kérdéseit, problémáit érezzük. Ennek a kacagtatóan szívszorító létnek a tolmácsolására vállalkozott a Tompa Miklós Társulat László Csaba rendezésében. A bemutató előadást szeptember 25-án láthatják a nézők a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.
Ungvrári Zrínyi Ildikó
Bródy Sándor a 19. századi magyar dráma megújítója. A tanítónő c. drámája nóvumként hozza a dráma terébe a társadalmi problémák sokaságát, az egyes embernek – Tóth Flóra tanítónőnek – a hatalom régi és új intézményeivel való megütközését, az újító-jobbító gondolat és szándék kivitelezhetetlenségét, az egyéni akarat esélytelenségét. A dráma, miközben súlyos, egyre inkább tragikumba hajló hangnemben veti fel a fenti (többnyire ma is aktuális) kérdéseket, néhol kesernyés, néhol felszabadító humorral közelít meg helyzeteket, teremt bennük jól körvonalazott, komikus vagy groteszk alakokat, kifigurázva a mindenkori maradi gondolkodást, szellemi lomposságot, agresszív butaságot vagy kisszerű hatalomvágyat.
Humoros jelenetek, frappáns fordulatok követik egymást a játékban. Különös helyzetek, poénok, szórakoztató figurák – ám lassan ajkakra fagy a mosoly, ahogy a középszerűség egyre csak termeli a látást elhomályosító gépies reakciókat, a durva tréfákat, a fület bódító közhelyeket és a giccset. A valóság vállalása helyett valóságpótló ábrándok, soha ki nem vitelezhető, a megunásig hajtogatott tervek, jószándékba burkolt ravaszkodás. Tóth Flóra tanítónő egyedül marad a falu ellenében. Van-e, aki vele együttmehetne, aki meglátja mindazt, amit ő lát? Van-e olyan ember, aki egy nagyszerű és boldog felismerés folytán el tud szakadni az anyagi biztonságtól, a látszólag gazdag élettől, a rózsaszínű megszokástól?
Bródy drámájának sokszínű világában korunk kérdéseit, problémáit érezzük. Ennek a kacagtatóan szívszorító létnek a tolmácsolására vállalkozott a Tompa Miklós Társulat László Csaba rendezésében. A bemutató előadást szeptember 25-án láthatják a nézők a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.
Ungvrári Zrínyi Ildikó
