Érdekel-e bennünket manapság egy falura került tanítónő élete? Tanítók, tanárok sorsa – mindig is a megtapasztalás maga: aki a tudással köt szerződést, mindig vállalja, hogy külső szemmel néz a világ megszokott működésére. Akárcsak Faust azon a nevezetes éjszakán. De a messzire sodródott tanító, tanár sokszor egész életében idegenként létezik abban a világban, amelybe belekerült.

Bródy Sándor a 19. századi magyar dráma megújítója. A tanítónő c. drámája nóvumként hozza a dráma terébe a társadalmi problémák sokaságát, az egyes embernek – Tóth Flóra tanítónőnek – a hatalom régi és új intézményeivel való megütközését, az újító-jobbító gondolat és szándék kivitelezhetetlenségét, az egyéni akarat esélytelenségét. A dráma, miközben súlyos, egyre inkább tragikumba hajló hangnemben veti fel a fenti (többnyire ma is aktuális) kérdéseket, néhol kesernyés, néhol felszabadító humorral közelít meg helyzeteket, teremt bennük jól körvonalazott, komikus vagy groteszk alakokat, kifigurázva a mindenkori maradi gondolkodást, szellemi lomposságot, agresszív butaságot vagy kisszerű hatalomvágyat.

Humoros jelenetek, frappáns fordulatok követik egymást a játékban. Különös helyzetek, poénok, szórakoztató figurák – ám lassan ajkakra fagy a mosoly, ahogy a középszerűség egyre csak termeli a látást elhomályosító gépies reakciókat, a durva tréfákat, a fület bódító közhelyeket és a giccset. A valóság vállalása helyett valóságpótló ábrándok, soha ki nem vitelezhető, a megunásig hajtogatott tervek, jószándékba burkolt ravaszkodás. Tóth Flóra tanítónő egyedül marad a falu ellenében. Van-e, aki vele együttmehetne, aki meglátja mindazt, amit ő lát? Van-e olyan ember, aki egy nagyszerű és boldog felismerés folytán el tud szakadni az anyagi biztonságtól, a látszólag gazdag élettől, a rózsaszínű megszokástól?

Bródy drámájának sokszínű világában korunk kérdéseit, problémáit érezzük. Ennek a kacagtatóan szívszorító létnek a tolmácsolására vállalkozott a Tompa Miklós Társulat László Csaba rendezésében. A bemutató előadást szeptember 25-án láthatják a nézők a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.

Ungvrári Zrínyi Ildikó